Légy Önmagad!                Gestalt

Gestalt, egészek, teljesek  vagyunk, erre törekszünk.Rendre, telejességre törünk, igy akarjuk látni a világot. 

Persze ez szubjektiv, hisz más rendezőelvek szerint figyelünk,élünk, mások korábbi tapasztalataink, személyiségünk.A Gestalt pszichológia szerint a tényeket, észleléseket, viselkedéseket vagy jelenségeket a szerveződésük, nem pedig az őket alkotó egyéni részletek határozzák meg, /egész mindig több mint részei puszta összege- lásd Ken Wilber/ és ruházzák fel konkrét és egyedi jelentésükkel. A mezőészleléssel foglalkozó pszichológusok ugyanis azt látták, hogy a dolgokat nem egymástól elszigetelve észleljük, hanem az észlelési folyamat során jelentéssel bíró egészekké szervezzük, egységben látunk valami szervezőelv mentén. /összbenyomás */ Értelmet keresünk! Ez tanult illetve szubjektiv is. Igy máshogy látjuk a világot, hisz hozzáadtuk a mi rendező elvünket mint többletérték.

S hogy vagyunk mi ebben benne, hogy kapcsolódunk? Első kérdés hogy hol is vannak a határaink, mi az ami én vagyok mi az ami nem én vagyok, kivül van. MI az amit szeretek, egységben vagyok vele, tudok vele azonosulni, összeolvadni, s mi az ami kivül van, nem szeretem, árnyék. Az vagyok amivel azonosulok, ez persze személyiségfejlődésünkkel kijebb tolódik. A határon belüli dolgokért tudok felelősséget vállalni, ott van választási lehetőségem, a kívülieket elszenvedem áldozatként. Legbelül a szívünkben békét, szeretetet,egységet érzünk, "mi" érzés, szeretet van, ami cselekvő odafigyelés, törődés,tisztelet, felelősség, ismeret. De aszerint, hogy mennyire fogadtak el minket, a befogadottság melyik szintjén sérültünk, fájdalomgyűrűt növesztünk a szívünk köré, s elsődelges, /pl düh,kétségbeesés, tehetetlenség/ és másodlagos érzelmeink vannak /pl.már gondolatokkal fűszerezett irígység, bosszúvágy, féltékenység/ tehát nem az "egy"-ből nézzük a világot, hanem sérüléseinken át, ilyen-olyan pszichológiai helyzetből, s olyannak is látjuk!   A gyerek mindenképp ki akarja fejezni ki ő, ha nem értik, szíve körül fájdalomgyűrű alakul ki,s ezen belűlre nemigen engedünk felnőttként mást, barátaink, szerelmeink visszapattannak a fájdalomgyűrűről. A be nem fogadottságunk különböző szinteken alakulhatott ki, pl alapból nem érezhettük magunkat biztonságban,/ez már RH összférhetetlenséggel is kezdődhet/  családi kapcsolati rendszerbe nem fogadtak be minket /pl fiúnak vártak lány helyett s fiúnak szoló érzelmeket kaptunk/  akaratunk elnyomták, bűntették gyerekként, /akarat mentén megjelenik a másság amit el kell fogadnunk de ez nekünk is kijáró jog/ énazonosság nem alakult tán ki, meg nem értettség, izoláció az osztályrészünk. Jó esetben megkülönbeztetjük magunkat, elismerten lehet más a fontossági sorrendünk, eszmerendszerünk, jóesetben egységben kialakulunk. Ha bármelyik fázisnál sebeket kapunk, egész világlátásunk aszerint sebződik. S hát tegyük szívünkre a kezünket, pár igazán pszichológiai esettől eltekintve többségében valamilyen szintű normál neurotikusak vagyunk, s meglehetősen kevés a megvilágosodott egységben levő emberlélek itt körülöttünk.
 

Hogy szakítod, akadályozod  meg ebben magad? Egészséges ember tisztában van önmagával s másokkal is, meg tudja húzni a határt a kapcsolataiban, hogy ne gyalogoljanak bele, s ő se másba.   Ez hogy megy?  Ne kompromisszumozz, hanem illeszkedj.Kompromisszumot kötni könnyebb, én ebből engedek, te abból engedsz...egyre kisebbek leszünk csak. Illeszkedni nehéz: úgy kell egyeztetni minden kis részletet /EMK-san s nem erőszakolva/ hogy senkinek se kelljen lemondania a számára lényeges dolgokról, szükségletei kielégüljenek.

* Hasonlóság elve: a hasonló vagy egyforma elemeket összefüggő egészként fogjuk fel. Jó folytatás elve: a látvány tagolásakor a legtakarékosabb, legegyszerűbb elrendeződéseket emeljük ki. Zártság elve: az egésszé szerveződést meghatározza a figura térben zárt jellege. Közös sors elve: az egymással összehangoltan mozgó összetevőket egybefüggőknek tekintjük. Figura és háttér: egy „pozitív teret” figurának, egy „negatív teret” háttérnek fogunk fel. Ezek kölcsönösen feltételezik egymást, ha a háttér átbillen figurává, a figura háttérré, akkor az egészleges mező átszerveződik.