Heilinger Családállítás

Sokan tagadják szüleiket, távol érzik magukat tőlük, szabadulnánk, mások jól megtalálják helyüket születési családjukban. Asztrológialilag, persze elemezhetjük hogy milyen szülőkép él bennünk ami a szüleink bizonyos vonásait totalizálja ,engedi csak át szűrőnkön, de most arról van szó, hogy legyünk békében saját familiánkkal, mert az a gyökerünk, s gyökér nélkül nem áll meg a fa sőt virágba se borul ha nem kap elég energiát alulról. Heilinger terápia segít megtalálni gyökérenergiáinkat. Ha pszichéban keletkezett valami azt a pszichológia, pszihiátria igyekszik megoldani. Ha családból vettünk át valamit: családterápia segít.

Heilinger terápia során családtagjainkat képezzük le megszemélyesítő emberekkel azon megfigyelés szerint, hogy ún. morfogenetikus mezőt, minden tudó mezőt hozunk létre a foglalkozáson,ahová az igazi családunk szövedéke áttranszponálódik. Tehát a színészek-egyszerű felkért embertársaink, csoport tásraink a terápián, hogy legyenek anyánk, apánk testvérünk más fontos személy ami élet-fontosságú- az igazi szüleinkről tudnak valami fontost közvetíteni számunkra minden előzetes tudás nélkül. Hihetetlen, nem?  Sőt, még emberi közvetítés nélkül is felállítható a családunk. Lényeg a saját élményünk korrekciója, semmi köze a valós családban valósan lejátszódó dolgokhoz, hanem ahhoz hogy az számunkra miként jött le. Ha bennük élő benső kép átformálódik, ezt családi kapcsolatainkban is sugározzuk magunkból ,s ha Heilinger terápián sikerül elfogadni,szeretettel odafordulni mondjuk anyukán felé, tisztelettel meghajolni előtte, akkor az átélt belső változás révén valódi családunkban is megváltozik hozzáállásunk. S ez lehetőséget teremt az egész családi energiamező  változására. Heilinger egy arhaikus, arhetipikus rendszert állít fel családi szabályrendszerként bármennyire is középkoriasan hangozzék, ahol bizony a tiszteleten áll a hangsúly.   Nem a gyerekek ugrálnak a szülők fején mint mai kifordult világunkban sokszor, hanem a régi értékek szerint tagozódik,s fura mert a lelkünk erre vágyunk: rendre.

Családi -biológiai malter- lélekben ágyazottan él az ember, ami magasabb szintű rendszer mint az egyéni karma. Ennek a fölérendelt életfontosságú rendszernek -élet adó, élet elvevő- mint külön entitásnak megvannak természetesen a maga működési törvényei, s ez felülírja saját karmánk, akár egy háború vagy más nép, nemzet, föld stb szintű rendszer szükségszerű karmája.

            1.) Minden rendszertagnak joga van ott lenni, nem kirakható. Tehát hiába öngyilkos    valamelyik családtag, vagy abortál, vagy más elítélendő, szégyenlendő dolgot művel, akkor           is a rendszer része. Ha valaki kötődése megszakad családdal bármi ,akár jó, akár rossz     történt is vele a lélek fájni fog.

2.) Mindenkinek megvan a maga helye a rendszerben, akár egy puzzle darab, s csak a saját helyén van jó helyen. Ez úgy 3-4 generációt fog át. Nagynak az számít aki életet ad, kicsinek aki életet kap. Ha itt helycsere van, pl nem szerezzük be a „kicsi vagyok” alapélményt gyerekként, biztos hogy férj/feleséggel majd bepótoljuk, így lesz a férjből pl Apucink.

Függőleges szabály, hogy kicsi a nagynak nem tud segíteni. Ez persze nem azt jelenti hogy fizikailag nem láthatjuk el idős szüleinket, de hangulati s sorskérdéseibe nem szólhatunk bele, hisz mi mindig a kicsi maradunk szüleink felé. Vízszintesen az első gyereknek meg kell adnia az első gyerek előjogot, rosszra vezet ha a második gyereket kezeljük elsőszülöttként.

Alszabály: az első kapcsolatnak a legnagyobb a kötődési energiája. Így pl az első szerelem a legemlékezetesebb...Ha párunknak volt előző kapcsolata, tudnunk kell hogy lelke hozzá is kötődik, mindig lesz lelkében hely előző társának, ezt tiszteletben kell tartanunk. De természetese az új rendszernek elsőbbsége van a régivel szemben, tehát mondjuk a férjnek a második feleséggel kell törődni már, nem a régi elsővel. Munkahelyen pl azt illeti meg nagyobb rang, aki nagyobb felelősséget vállal vagy régebb óta van a cégnél.

3.) Közös családi lélekben működik csoport lelkiismeret. Ha valakivel  a családból életbe vágó nehézség történt akkor későbbi családtag átveszi a helyét, úgy él, érez mint a régi, az ő sorsát vállalja át, mindez tudattalanul. Pl bolondokházába rakták valamelyik érdekes családtagot. Biztos valamelyik utód valamiképp kirekesztett lesz szintén. Ilyenkor van az ismert „nem értem, én nem ilyen vagyok, miért történik ez velem” érzés.  Ekkor van helye családterápiának, s egy elfeledett ős kopogtatni fog.

Ha a fenti három törvény valamelyike is megsérül,annak következménye van.

Kapcsolati szabály:

 Minden adok/kapok (kivéve szülői kapcsolatnál) pontosan könyvelésre kerül életünk során.Jó kapcsolatban gyakran, nagyot adnak egymásnak. De mi van ha rosszat kapunk? Visszaadjuk a rosszat vagy mártírkodjunk? Mindkettőnél vége lesz a kapcsolatnak. A helyes, ha a jót visszaadjuk s mindig egy kicsit többet, de a rosszat is visszaadjuk csak mindig kicsit kevesebbet. Ha nekem rosszat tesznek ,legjobb konkrétan megmondani, milyen kompenzációt kérek érte.  Az adok/kapok mértéke családban szocializálódik, olaszos családban biztos sokkal nagyobb a lépték mint hűvösebb zárkózottabb családoknál. Ha nagyon eladósodunk, kilépünk kapcsolatból, akár többet adtam, akár többet kaptam.  Tehát csínján kell bánni a ráfolyással a másikra, hogy állandóan adunk, adunk.